Vadász János 2.0

Általában nem szokta az autósokat zavarni, ha jogtalan dudálás után bemutatok nekik. Ezt a ma reggeli kerek arcú ősszakállú szakszervezetist láthatóan zavarta. Félreállt, az amúgyis keskeny Szondi utcában, és elkezdett pampogni. Leköpni nem tudtam, mert messze volt, így visszafordultam, hogy ugyan már mivégre dudálgat mikor látja, hogy nem fér el.

Én maradtam az úton, ő öltözködött a kocsi túloldalán. Támaszkodtam a metálzöld ford kókusz 'B' oszlopánál, ahol észrevettem két apró horpadást, mintha légpityuval megkínálták volna. Mondom a tagnak, hogy rendes ember lehetsz, ah már párszor rádlőttek. Na ekkor már kirakta a gondosan szövet tokba borított fegyvernek látszó tárgyat az autó tetejére. Őszintén a pofájába röhögtem, majd megkérdeztem, te vagy-e a vadász jános jóhaverja? Láthatóan zavarta, hogy nem átlagosan reagáltam mikor fegyvert rántott. Szépen visszarakta a kocsijába a cuccot, mert kezdett az utca is benépesülni. Tettem még egy félkört a kocsi körül, hogy leolvassam a rendszámát, aztán otthagytam a faszba. A rendszáma nincs meg, de ha jól emlékszem GVE-559 volt.